A Naszályról

A Naszály-csoport a Cserhát délnyugati széle, egyben itt található a sok szempontból heterogén, széttagolt középhegység legmagasabb pontja is, a 652 méter tengerszint feletti magasságú Naszály-tető (vagy Naszály-csúcs, de a legtöbbször csak a Naszály nevet kapja). A térképek további három csúcsot jelölnek, Nyugatról Keletre haladva a Szarvas-hegy (563 m), az 534 m-es Látó-hegy, a már említett Naszály-tető, amelyen az Állami Földmérő Intézet 1978-ban geodéziai tornyot emelt, illetve az 527 méteres Kopasz-tető.

A Naszály változatos, összetett növényflórával rendelkezik. Magashegységi, középhegységi és alföldi növényfajok is megtalálhatók együtt viszonylag kis területen, pl. szürke bogáncs, borzas szulák, bókoló fogasír, különböző dolomitsziklagyepek. A hűvösebb északi oldalon (akár egy túra során is megtapasztalható hőmérsékletkülönbséggel) gyertyános-bükkösök, a déli oldalon tölgyesek jellemzőek. Foltokban találhatunk telepített fenyveseket, melyek szemlátomást nem érzik jól magukat tájidegen fajként. A sziklás, kopárabb csúcsokon, mint a Látó-hegy, de még inkább a Kopasz-tető, karsztbokorerdő, cserjék-törpefenyők alkotnak izgalmas mikrokörnyezetet. A Lósi-patak mentén mocsaras fűzligetet is találunk, a Gyadai-rét pedig tavasszal él igazán, mikor virágba borul. A Naszály déli oldalán erdei gyümölcsöskertből szemezgethetünk, vadszilva, szelídberkenye, víziszeder is megterem.

Közettanilag a Budai-hegységgel és a Pilissel mutat rokonságot, mivel fő alkotóeleme a triász-kori dachsteini mészkő, mely 220-210 millió évvel ezelőtt, sekélytengeri környezetben, elhalt élőlények mészvázainak lerakódásával keletkezett.
A Naszály területén közel hatvan barlangot tartanak nyilván. Közülük a leginkább említésre méltó a Naszályi-víznyelőbarlang, vagy más néven Szinlő-barlang (egyes kiadványokban láthatjuk Sárkánylyuk vagy Sárkánygödör néven. Mindkettő téves, ugyanis a Sárkánygödör egy kis víznyelő, javarészt eltömődött, jelenleg 8 m mély, s a Násznép-barlangtól található Dél-Keletre, az Országos Kéktúra útvonalának közelében). A feltárások jelen állapotában Magyarország 5. legmélyebb barlangja, 175 m mélységével, de nem kizárt, hogy ez nem a létező legmélyebb pontja. Európai jelentőségű denevértelelő hely. Bejárata egy függőleges, 6 méteres akna, melynek végén lezárták.

A Kopasz-tető közelében található Násznép-barlang a legenda szerint onnan kapta nevét, hogy egy lakodalmas menet ide menekült a török elől. Az első két terem szabadon Az északi falban, a Szinlő-barlang közelében, egy sziklafal aljában nyilik a Naszályi-idegrendszer barlang, mely jobbára csőjárat.
A Duna-Dráva Cement Kft. által működtetett külszíni fejtés területén található a Nincskegyelem-aknabarlang.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyetlen barlangkutató csoportnak adott ki érvényben lévő működési engedélyt a hegycsoport barlangjaira, ez pedig a Troglonauta Barlangkutató Csoport. Barlangi túravezetést is vállalnak, tanfolyamokat is tartanak, akár kezdőknek is.

A Naszály és annak északi lábánál található Gyadai-rét a Natura 2000 hálózat része, tehát európai jelentőségű természetvédelmi terület, egyben Vác város helyi jelentőségű természetvédelmi területe.

Gyadai tanösvény

2005. szeptemberében készült el az 5 km hosszú erdészeti és környezetismereti bemutatóhely a Naszály északi lábánál. Zöld T jelzés vezet végig a mintegy 280 m szintemelkedéssel bíró útvonalon, tájékoztató táblákkal és állomásokkal. A tanösvény nevét a Gyadai-rétről kapta, mely legkönnyebben Katalinpusztáról elérhető, de Váchoz tartozik, a város legészakibb külterülete.
A tanösvény kiépítője és kezelője Vác Város Önkormányzata és az Ipoly Erdő Zrt. váci erdészete. A Lósi-patak mentén a pallósor és a tűzrakóhelyekkel, esőbeállóval kiépített pihenő a Vác Gyakorló Város program keretében a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának közreműködésével készült. A kialakítást a Tetra Alapítvány támogatta.
A tanösvény az általános erdőművelési, vadgazdálkodási és biológiai ismereteken túl a helyi növényflórát és kőzettani tudnivalókat mutatja be, továbbá megtudhatjuk, hol volt Gyada település a középkorban, melyről a rét is nevét kapta.
A tanösvény megközelíthető a 2-es főútról Szendehely-Katalinpuszta szélén található lehajtótól. A gépkocsi a murvás parkolóban hagyható, onnan sorompó zárja le az utat, a terep a gyalogosoké az induló állomástól. Tömegközlekedéssel Katalinpusztáig kell a Volánbusz vagy a Nógrád Volán menetrend szerinti járatával utazni Budapest, Vác, Romhány, Balassagyarmat, Érsekvadkert, Rétság vagy Salgótarján indulással.

Érintett települések

VÁC

A Dunakanyar egyik legjelentősebb idegenforgalmi, kereskedelmi, gazdasági, kulturális, oktatási, egyházi és közlekedési központja, püspöki székhely. Nyugatról a Duna, Északról Verőce község, a Fenyves-hegy -mely a Börzsöny délkeleti széle- és a Naszály határolja. Keleti szomszédai Kosd, Rád és Vácduka települések; a Gödöllői-dombság, a Cserhátalja és a Pesti-síkság találkozásánál. Dél, tehát a főváros felé haladva Sződliget az első település, közben a Duna-Ipoly Nemzeti Park törzsterületéhez tartozó ártéri erdővel és holtággal.
A várost a XI. századról említik. Jelenlegi lélekszáma közel 35 ezer.

Nevezetességek:

• Március 15. Tér (főtér), újjáépítve 2006. Szeptemberében. Magyarország egyetlen háromszögletű barokk főtere
• Irgalmas rendi kórház és kápolna (Március 15. Tér)
• Városháza (Március 15. Tér)
• Volt Curia Szálló (Március 15. Tér)
• Fehérek temploma (Március 15. Tér)
• Nagypréposti palota (egyben egyházmegyei gyűjtemény, Március 15. Tér)
• Siketnémák Országos Intézete (Március 15. Tér)
• Görög templom (Március 15. Tér és Katona Lajos utca, bejárat mindkét oldalról)
• Memento mori kiállítás (a Görög templom udvarában, a Fehérek templomában végzett feltárás leletei, múmiák)
• Piarista templom (Szentháromság tér)
• Szentháromság-szobor (Szentháromság tér)
• Székesegyház (Bazilika, Konstantin tér)
• Püspöki palota (Konstantin tér)
• Szent István szobra (Konstantin tér)
• Zenepavilon (Duna parti sétány, mely a kovácsoltvas kerítéssel együtt egykor az Országgyűlés épülete előtt állott)
• Hegyes-torony (Duna-parti sétány, a középkopri városfal saroktornya)
• Ferences templom és a várfalak (Géza király tér)
• Vörösház épülete (egykori magtár, ma kereskedelmi célú, Dr. Csányi László körút, azaz a 2-es főút)
• Gombás-patak barokk hídja
• Hétkápolna, a kegytemplom és a szentkút
• Ártéri erdő, tanösvény és a Liget együttese
• Kőkapu (Köztársaság út)

Ajánlott honlapok:
www.vac.hu
www.tourinformvac.hu
www.vaconline.hu
www.dunakanyar.hu

KOSD

A Pest megyei község a Naszály keleti lábánál fekszik, Váctól 6 km-re, lakosainak száma közel 2200. A terület az őskortól lakott, továbbá kelta, római, szarmata, VIII-X. századi és Árpád-kori régészeti leletek is ismertek e területről. Az első okleveles említés a XV. Század elejéről való. Kosdhoz tartozik a “Fel a Naszályra!” túra szállás- és rajthelyének is helyet adó Cselőtepuszta, mely Árpád-kori falu volt. Szintén Kosd közigazgatsási területére esik a Násznép-barlang, az 527 méteres Kopasz-tető közelében, mely a legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy a lakodalmas menet oda menekült a török elől. A község megsínylette ezen kívül a tatárjráást és a huszita támadásokat is.
A településen szénbánya működött 1931-ig, amely beomlott. Az egykori kőfejtőt Váccal csillepálya kötötte össze.

Nevezetességek:

• Református templom, Ady Endre utca. XVIII. századi, copf stílusú
• Árpádházi Szent Erzsébet templom (római katolikus): eredetileg gótikus, a XVIII. században barokk stílusban átépített. Migazzi váci püspök szentelte fel
• Milleniumi kopjafa
• Kosdi Szénbányászok Emlékműve (a kék körtúra jelzés mentén, a Bánya-völgyben)
• Kálvária szoborcsoport (katolikus templom kertje)

Ajánlott: honlapok:
www.kosd.hu
www.dunakanyar.hu/index.php?page=terkep&sub=reszletes&tid=48&u=c&w=4
www.vendegvaro.hu/5-1428

SZENDEHELY (SENDE)

A Naszály nyugati és a Börzsöny délkeleti lábánál fekvő település Nógrád megyéhez tartozik. Lakosainak száma 1400. A falut a közelben lévő Berkenyéről idetelepülő németek alapították a XVIII. században. Ma is aktív a nemzetiségi élet a faluban. Szendehely része Katalinpuszta, melyen keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala (bélyegzőhely), melyen a “Fel a Naszályra” túrázói is elérik a települést.
Katalinpusztán fejlett a lovasturizmus, a Pest megyei piros főjelzés a 2007. tavaszi útvonalmódosítások során kitérőt tesz a lovaspanzió felé, továbbá érinti Rockenbauer Pál kopjafáját is –az Országos Kéktúra útvonalának közelében-, kinek neve mindenki számára ismerősen cseng, aki látott akár csak egy epizódot is a Másfél millió lépés Magyarországon, az És még egymillió lépés vagy a Kerekek és lépések tévésorozatokból.

Nevezetességek:

• Kisboldogasszony templom (Petőfi u.)
• Népi lakóház (Béke utca, egyben helytörténeti gyűjtemény)
• Harangláb (Katalinpuszta)
• Kőhíd (Ősagárdi úton, 1825-ben épült. a pillérnél Nepomuki Szent János szobrával)
• Rockenbauer Pál kopjafa (a P- új útvonalán, közel az Országos Kéktúrához, Katalinpuszta közelében)

Ajánlott honlapok:
www.vendegvaro.hu/5-2557 www.dunakanyar.hu/index.php?page=terkep&sub=reszletes&tid=69&u=c&w=4

További részletek:

Ezen információk és további részletek a Fel a Naszályra weboldalról:

http://www.felanaszalyra.atw.hu/